A szappanfőzés története Magyarországon / Sopron

.
Már a középkorban is működtek szappanfőző műhelyek:
Sopron város legrégibb, 1379-ből való telekkönyvében találtak említést egy  szappanos mesterről.
1598-ban szappanos csak egy működik, de annak nem rózsás a helyzete. A faggyú megszerzése nehézségekbe ütközik. A városi tanács felszólította a mészárosokat, hogy a faggyút ne a szappanfőzőknek, hanem a polgárság rendelkezésére bocsássa.
A tanács belenyúlt a szappanfőző üzletmenetébe is: "nem gyárt sem jó, sem egészséges árut, az üzem megbüntetésének terhe mellett vegye máshol a faggyút, ne drágítsa az itteni árakat."
1783-ban már 10 szappanfőző mestere volt Sopronnak, megalakították a maguk külön céhét. Megcsináltatták a maguk céhládáját, melyen görögös figura és oroszlánok tartják a gyertyát és a szappant a kezükben.
A céh alapítói:
Braun Ferdinánd, Brünner Gottlieb, Fischer Ferdinánd, Fischer Lajos, Forster Mihály, Karner Gáspárné, Karner Mihály, Karner Gáspár, Kundt András, Seiler Zsuzsánna asszony.

1791-ben alakult a Kremser szappanműhely Kremser Mihállyal.

A szappanos nem tartozott a nagyon becsült mesterségek közé. Hamar készen volt ellenük az áruhalmozás és árdrágítás vádja. "Munkájuk kellemetlen szaggal jár." Nem tett jó benyomást, hogy anyagjukat házalva szerezték.
1716-ból való egy magyar vers, s ebben olvasható: "Szappaninasnak házról házra kellett járni hamuért, faggyúért."

Forrás: A Soproni szappanosok és gyertyagyártók története / A 150 éves első soproni szappan és gyertyagyár Kremser Károly cég emlékfüzete / írta: Dr. Csatkai Endre / 1941