.
Vittem párszor ajándékba saját készítésű szappanjaimból a családomnak.
Örömmel adtam, s vártam, hogy mesélik: kipróbálták, tetszett nekik, kérnek még :)
De nem mondtak semmi hasonlót.
Majd egyszer mesélték, hogy nagymamámnál jártak látogatóba az öccséék, és nekik ajándékozták a szappanomat, ami ott állt nagyinál kibontatlanul, érintetlenül.
Furcsa érzés volt. Először szomorkodtam kicsit, hogy nem is érdekelte nagyimat, vajon milyen lehet a szappan, amit az unokája főzött.
Aztán eszembe jutott még gyerekkoromból, hogy ő ha ajándékot kapott, gyakran inkább félretette, nem használta.
Talán sajnálta magától a drága, finom holmit. Hadd örüljön neki majd más, hadd maradjon meg ajándéknak, amit tovább lehet adni. Mert ő is úgy van ezzel mint én, hogy adni jó :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
http://arokszallasiedit.hu/