.
"A szappan felvágásával kapcsolatban él Gyulán egy szólás-hasonlat:
Vágja, mint Sallai a szappant".
Olyan emberre mondják ezt, aki valamit nagyon gyorsan végez el.
Forrás:
Mazán Mátyás: Szappanfőzés, mosás, tisztálkodás Gyulán
.
Forrás: Magyar Gazdasszonyok Hetilapja, amely megjelenik több kitűnő író és írónő közreműködése mellett minden csütörtökön
Pest, 1864. január 21. Második évfolyam 3. szám
Széchenyi Könyvtár, Mikrofilm olvasó
A szegedi szappan hamisítása
"A szegedi szappan a kereskedésben a keresettebb czikkek közé tartozott az ilynemű ipartermékek között, annál sajnálatosabb, hogy azt sokan meghamisítva állítják a piaczra, s ezáltal hitelét és kelendőségét csökkentik. Ezt megakadályozandó, az ottani hatóság viszgálatot tartva a napokban nagyobb mennyiségű szappant koboztatott el, mely tíz százalék súlyfölddel volt hamisítva."
Forrás: Magyar Gazdasszonyok Hetilapja, amely megjelenik több kitűnő író és írónő közreműködése mellett minden csütörtökön
Pest, 1864. január 21. Második évfolyam 3. szám
Széchenyi Könyvtár, Mikrofilm olvasó
A szegedi szappan hamisítása
"A szegedi szappan a kereskedésben a keresettebb czikkek közé tartozott az ilynemű ipartermékek között, annál sajnálatosabb, hogy azt sokan meghamisítva állítják a piaczra, s ezáltal hitelét és kelendőségét csökkentik. Ezt megakadályozandó, az ottani hatóság viszgálatot tartva a napokban nagyobb mennyiségű szappant koboztatott el, mely tíz százalék súlyfölddel volt hamisítva."
.
Azt vettem a fejembe, hogy piros szappant készítek, természetesen csakis természetes alapanyagokból. Nem is olyan egyszerű...
Azt gondoltam, ha paradicsomot, piros paprikát, cékla port használok, azzal már egész szép vörös színt tudok kreálni. De nem...Téglaszínű lett az eredmény, ami szintén szép, élénk szín, de nem piros. Pedig én pirosat szeretnék. Következő alkalommal vörös agyaggal próbálom meg, esetleg piros pálmaolajat adva hozzá. Próbálom a piros anyagokat összegyűjteni, azt remélve, hogy minél többfélét teszek a szappanomba, azok talán erősítik egymás színező hatását. Érdekes kísérlet.
Kaptam nemrég egy újabb tippet, egy kedves muzeológus hölgytől, ő a bíbortetűt ajánlotta piros szín eléréséhez. Azt mesélte, ő gyapjúfestéshez használta valamikor. Ééés ajánlott még egy könyvet is, amely régi korok festő-receptjeiről szól. Ha jól emlékszem, a 18. századból. Kíváncsivá tett, milyen anyagokból keverték azokban az időkben a festéket.
Talán ötletet meríthetek belőle a szappanjaimhoz. Amint sikerült beszereznem a könyvet, megmutatom, elmesélem!
Azt vettem a fejembe, hogy piros szappant készítek, természetesen csakis természetes alapanyagokból. Nem is olyan egyszerű...
Azt gondoltam, ha paradicsomot, piros paprikát, cékla port használok, azzal már egész szép vörös színt tudok kreálni. De nem...Téglaszínű lett az eredmény, ami szintén szép, élénk szín, de nem piros. Pedig én pirosat szeretnék. Következő alkalommal vörös agyaggal próbálom meg, esetleg piros pálmaolajat adva hozzá. Próbálom a piros anyagokat összegyűjteni, azt remélve, hogy minél többfélét teszek a szappanomba, azok talán erősítik egymás színező hatását. Érdekes kísérlet.
Kaptam nemrég egy újabb tippet, egy kedves muzeológus hölgytől, ő a bíbortetűt ajánlotta piros szín eléréséhez. Azt mesélte, ő gyapjúfestéshez használta valamikor. Ééés ajánlott még egy könyvet is, amely régi korok festő-receptjeiről szól. Ha jól emlékszem, a 18. századból. Kíváncsivá tett, milyen anyagokból keverték azokban az időkben a festéket.
Talán ötletet meríthetek belőle a szappanjaimhoz. Amint sikerült beszereznem a könyvet, megmutatom, elmesélem!
.
Készülhet fémből, fából, bambuszból, kerámiából, üvegből...
Összegyűjtöttem, nekem melyek tetszenek leginkább. Igazi díszei ezek egy fürdőszobának.
Készülhet fémből, fából, bambuszból, kerámiából, üvegből...
Összegyűjtöttem, nekem melyek tetszenek leginkább. Igazi díszei ezek egy fürdőszobának.
.
Debrecenben már a 15. század második felétől több szappanosról tesznek említést. A szappanos mesterek kiváltságlevelüket 1587-ben nyerték Báthori Zsigmond erdélyi fejedelemtől. A debreceni szappanoscéh hamarosan nemcsak a helybeli szükségleteket elégíti ki jó minőségű árujával, hanem mind távolabbi piacokat hódított magának. A 17. század elejétől Erdélybe és a Felvidékre rendszeresen szállítottak, de szultáni adóként mindig több szekérrakomány pipereszappant küldtek Konstantinápolyba. Ez időben levendula-és rózsaolajjal illatosított szappant is főztek. Készítményeiket méltán vetették össze az akkor világhírű párizsi és velencei szappanokkal. A tekintélyes létszámú debreceni szappanoscéh évszázadokon át féltve őrizte portékája hírnevét. Az 1676-ban megújított céhlevél a mesterség kitanulásától az áru értékesítéséig szigorú előrásokat tartalmazott. Szabályozták a nyersanyag beszerzését: a faggyún osztozkodni kellett a mestereknek, nem vásárolhatták fel egymás elöl, a főzéshez szükséges sziksót pedig a a céhmesterek osztották szét.
A szappanosoknak szigorúan megtiltották a nyersanyaggal való kereskedést. A szappan minőségét és mennyiségét a céhmesterek rendszeresen ellenőrizték. Aki netán "hitvány szappant" készített, a pénzbüntetésen túl kötelezték annak újrafőzésére. Debrecenben tanulták a mesterséget a kecskeméti, nagykállói szappanosok is. A szappanosok maguk árulták portékájukat a vásárokban a szappanos szekér mellett egy széken, amint a debreceni céhszabélyzat előírta.
Forrás:
http://onellatas.info/onellatas/a-szappanfozes-tortenelme
Debrecenben már a 15. század második felétől több szappanosról tesznek említést. A szappanos mesterek kiváltságlevelüket 1587-ben nyerték Báthori Zsigmond erdélyi fejedelemtől. A debreceni szappanoscéh hamarosan nemcsak a helybeli szükségleteket elégíti ki jó minőségű árujával, hanem mind távolabbi piacokat hódított magának. A 17. század elejétől Erdélybe és a Felvidékre rendszeresen szállítottak, de szultáni adóként mindig több szekérrakomány pipereszappant küldtek Konstantinápolyba. Ez időben levendula-és rózsaolajjal illatosított szappant is főztek. Készítményeiket méltán vetették össze az akkor világhírű párizsi és velencei szappanokkal. A tekintélyes létszámú debreceni szappanoscéh évszázadokon át féltve őrizte portékája hírnevét. Az 1676-ban megújított céhlevél a mesterség kitanulásától az áru értékesítéséig szigorú előrásokat tartalmazott. Szabályozták a nyersanyag beszerzését: a faggyún osztozkodni kellett a mestereknek, nem vásárolhatták fel egymás elöl, a főzéshez szükséges sziksót pedig a a céhmesterek osztották szét.
A szappanosoknak szigorúan megtiltották a nyersanyaggal való kereskedést. A szappan minőségét és mennyiségét a céhmesterek rendszeresen ellenőrizték. Aki netán "hitvány szappant" készített, a pénzbüntetésen túl kötelezték annak újrafőzésére. Debrecenben tanulták a mesterséget a kecskeméti, nagykállói szappanosok is. A szappanosok maguk árulták portékájukat a vásárokban a szappanos szekér mellett egy széken, amint a debreceni céhszabélyzat előírta.
Forrás:
http://onellatas.info/onellatas/a-szappanfozes-tortenelme
.
Nagymamám elmondása szerint a már korábban említett írásban (Szűcs István: A falusi nők helyzetének változása három nemzedéken keresztül) szereplő FEDOR Józsefné szappanfőzővel rokonságban állunk.
És hát dédnagyanyám is főzött szappant, amit a boltjában árult. Semmi kétség, beszélhetünk családi hagyományról.
Hogy a család szappanfőzői vajon otthon főzték a szappant, vagy volt talán műhelyük is, hogy mik voltak az alapanyagok, hogyan öntötték, vágták fel a szappant, hol szárították, és hogyan adták el, ezek és még megannyi kérdés megválaszolásra vár!
Nagymamám elmondása szerint a már korábban említett írásban (Szűcs István: A falusi nők helyzetének változása három nemzedéken keresztül) szereplő FEDOR Józsefné szappanfőzővel rokonságban állunk.
És hát dédnagyanyám is főzött szappant, amit a boltjában árult. Semmi kétség, beszélhetünk családi hagyományról.
Hogy a család szappanfőzői vajon otthon főzték a szappant, vagy volt talán műhelyük is, hogy mik voltak az alapanyagok, hogyan öntötték, vágták fel a szappant, hol szárították, és hogyan adták el, ezek és még megannyi kérdés megválaszolásra vár!
.
Ahogy felmerült annak lehetősége, hogy a szappankészítő tudomány talán régi családi hagyomány, az erre vonatkozó bizonyosság megszerzése nélkül is megerősödött bennem az érzés, hogy ez az én utam, feladatom, fel kell elevenítenem az ősi szappanfőző mesterséget.
Szeretném felkutatni, hogyan főzték a szappant a vidéken, ahonnan származok, szeretnék mindent megtudni ennek történetéről.
Tervezem, hogy ellátogatok nagymamám szülőfalujába, Erdőhorvátiba, azt remélve, találok valakit, aki tud mesélni régmúlt szappanosokról, technikáikról, szokásaikról.
Ernő bátyám (anyai nagybátyám) mesélte, hogy az ő nagyapja mondogatta néha a feleségéről, hogy "Az a vén szappanak való". Gondolom, ha valami kedveset akart róla szólni :)
Ahogy felmerült annak lehetősége, hogy a szappankészítő tudomány talán régi családi hagyomány, az erre vonatkozó bizonyosság megszerzése nélkül is megerősödött bennem az érzés, hogy ez az én utam, feladatom, fel kell elevenítenem az ősi szappanfőző mesterséget.
Szeretném felkutatni, hogyan főzték a szappant a vidéken, ahonnan származok, szeretnék mindent megtudni ennek történetéről.
Tervezem, hogy ellátogatok nagymamám szülőfalujába, Erdőhorvátiba, azt remélve, találok valakit, aki tud mesélni régmúlt szappanosokról, technikáikról, szokásaikról.
Ernő bátyám (anyai nagybátyám) mesélte, hogy az ő nagyapja mondogatta néha a feleségéről, hogy "Az a vén szappanak való". Gondolom, ha valami kedveset akart róla szólni :)
.
Kutatom a szappannal kapcsolatos emlékeket, történeteket, írásokat, és mire bukkantam... A Miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványainak egyikében olvastam a következőket:
"Szappanfőzés.
Kevésbé általános női munka. Ehhez szaktudás kellett, amivel nem bírt minden asszony. A szappant főleg disznóölés után megmaradó zsiradékból, kényszervágásra került, vagy elhullott állatból és napraforgóolajból főzték. Napraforgót senki sem termel egyénileg, a szappanfőzéshez szükséges marószóda nem kapható, a szappanfőző portól idegenkednek, így sok oka van annak, hogy megszűnt a szappanfőzés. Igaz, hogy lassan kikopnak a vászonfélékből is, amiknek mosásához szappan kellett.
Az utolsó híres szappanfőző a ma is élő FEDOR Józsefné volt."
És hogy ez miért olyan izgalmas? Mert (anyai) nagymamámat FEDOR Veronikának hívják.
Az írás hegyaljai emberekről, falusi nőkről szól, és nagymamám onnan származik, Erdőhorvátiból.
(Én Sárospatakról.)
A szívem is hevesebben ver a gondolattól, hogy talán nem véletlen, hogy szappanfőzés lett a szenvedélyem!
Talán családi örökség. Lehet, hogy ősi szappanfőzők leszármazottja vagyok?
Nagymamám mesélt pár hónapja róla, hogy az édesanyjával főztek szappant, amit aztán eladtak a boltjukban.
És hogy lúgért Tokajba kellett mennie a dédnagyanyámnak (akit sajnos nem ismertem).
Szeretném ezt a szálat felkutatni, vajon volt-e a családban több szappankészítő is, és van-e hagyománya ennek a mesterségnek a családban.
Forrás:
Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)
32.
Szűcs István: A falusi nők helyzetének változása három nemzedéken keresztül (205. oldal)
Kutatom a szappannal kapcsolatos emlékeket, történeteket, írásokat, és mire bukkantam... A Miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványainak egyikében olvastam a következőket:
"Szappanfőzés.
Kevésbé általános női munka. Ehhez szaktudás kellett, amivel nem bírt minden asszony. A szappant főleg disznóölés után megmaradó zsiradékból, kényszervágásra került, vagy elhullott állatból és napraforgóolajból főzték. Napraforgót senki sem termel egyénileg, a szappanfőzéshez szükséges marószóda nem kapható, a szappanfőző portól idegenkednek, így sok oka van annak, hogy megszűnt a szappanfőzés. Igaz, hogy lassan kikopnak a vászonfélékből is, amiknek mosásához szappan kellett.
Az utolsó híres szappanfőző a ma is élő FEDOR Józsefné volt."
És hogy ez miért olyan izgalmas? Mert (anyai) nagymamámat FEDOR Veronikának hívják.
Az írás hegyaljai emberekről, falusi nőkről szól, és nagymamám onnan származik, Erdőhorvátiból.
(Én Sárospatakról.)
A szívem is hevesebben ver a gondolattól, hogy talán nem véletlen, hogy szappanfőzés lett a szenvedélyem!
Talán családi örökség. Lehet, hogy ősi szappanfőzők leszármazottja vagyok?
Nagymamám mesélt pár hónapja róla, hogy az édesanyjával főztek szappant, amit aztán eladtak a boltjukban.
És hogy lúgért Tokajba kellett mennie a dédnagyanyámnak (akit sajnos nem ismertem).
Szeretném ezt a szálat felkutatni, vajon volt-e a családban több szappankészítő is, és van-e hagyománya ennek a mesterségnek a családban.
Forrás:
Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)
32.
Szűcs István: A falusi nők helyzetének változása három nemzedéken keresztül (205. oldal)
.
Már a középkorban is működtek szappanfőző műhelyek:
Sopron város legrégibb, 1379-ből való telekkönyvében találtak említést egy szappanos mesterről.
1598-ban szappanos csak egy működik, de annak nem rózsás a helyzete. A faggyú megszerzése nehézségekbe ütközik. A városi tanács felszólította a mészárosokat, hogy a faggyút ne a szappanfőzőknek, hanem a polgárság rendelkezésére bocsássa.
A tanács belenyúlt a szappanfőző üzletmenetébe is: "nem gyárt sem jó, sem egészséges árut, az üzem megbüntetésének terhe mellett vegye máshol a faggyút, ne drágítsa az itteni árakat."
1783-ban már 10 szappanfőző mestere volt Sopronnak, megalakították a maguk külön céhét. Megcsináltatták a maguk céhládáját, melyen görögös figura és oroszlánok tartják a gyertyát és a szappant a kezükben.
A céh alapítói:
Braun Ferdinánd, Brünner Gottlieb, Fischer Ferdinánd, Fischer Lajos, Forster Mihály, Karner Gáspárné, Karner Mihály, Karner Gáspár, Kundt András, Seiler Zsuzsánna asszony.
1791-ben alakult a Kremser szappanműhely Kremser Mihállyal.
A szappanos nem tartozott a nagyon becsült mesterségek közé. Hamar készen volt ellenük az áruhalmozás és árdrágítás vádja. "Munkájuk kellemetlen szaggal jár." Nem tett jó benyomást, hogy anyagjukat házalva szerezték.
1716-ból való egy magyar vers, s ebben olvasható: "Szappaninasnak házról házra kellett járni hamuért, faggyúért."
Forrás: A Soproni szappanosok és gyertyagyártók története / A 150 éves első soproni szappan és gyertyagyár Kremser Károly cég emlékfüzete / írta: Dr. Csatkai Endre / 1941
Már a középkorban is működtek szappanfőző műhelyek:
Sopron város legrégibb, 1379-ből való telekkönyvében találtak említést egy szappanos mesterről.
1598-ban szappanos csak egy működik, de annak nem rózsás a helyzete. A faggyú megszerzése nehézségekbe ütközik. A városi tanács felszólította a mészárosokat, hogy a faggyút ne a szappanfőzőknek, hanem a polgárság rendelkezésére bocsássa.
A tanács belenyúlt a szappanfőző üzletmenetébe is: "nem gyárt sem jó, sem egészséges árut, az üzem megbüntetésének terhe mellett vegye máshol a faggyút, ne drágítsa az itteni árakat."
1783-ban már 10 szappanfőző mestere volt Sopronnak, megalakították a maguk külön céhét. Megcsináltatták a maguk céhládáját, melyen görögös figura és oroszlánok tartják a gyertyát és a szappant a kezükben.
A céh alapítói:
Braun Ferdinánd, Brünner Gottlieb, Fischer Ferdinánd, Fischer Lajos, Forster Mihály, Karner Gáspárné, Karner Mihály, Karner Gáspár, Kundt András, Seiler Zsuzsánna asszony.
1791-ben alakult a Kremser szappanműhely Kremser Mihállyal.
A szappanos nem tartozott a nagyon becsült mesterségek közé. Hamar készen volt ellenük az áruhalmozás és árdrágítás vádja. "Munkájuk kellemetlen szaggal jár." Nem tett jó benyomást, hogy anyagjukat házalva szerezték.
1716-ból való egy magyar vers, s ebben olvasható: "Szappaninasnak házról házra kellett járni hamuért, faggyúért."
Forrás: A Soproni szappanosok és gyertyagyártók története / A 150 éves első soproni szappan és gyertyagyár Kremser Károly cég emlékfüzete / írta: Dr. Csatkai Endre / 1941
.
Egy erős motiváció, amiért szívesen használok és készítek házi készítésű szappant, a kislányom.
Régen gyakran panaszkodott, hogy csíp, fáj, viszket a feneke.
Kipróbáltunk sok mindent, amit a gyógyszertárakban ajánlottak, ilyen-olyan babaszappant, popsikrémet, de megnyugtató hatást egyikkel sem értünk el.
Aztán rátaláltam az interneten a kecsketejes szappanra, természetesen házi készítésűre, ami hamar megoldotta a problémánkat. Nem állítom, hogy azóta soha, de nagyon ritkán fordul elő, hogy a fenti problémára panaszkodna.
Ha mégis, azt hamar orvosoljuk egy kis gyógynövényes fürdővel.
Volt még egy nagyon kellemes, és igen szembetűnő mellékhatása a természetes szappannak: kislányom haja egyre szebb lett, fényesebbé, erősebb szálúvá vált.
Ő is szereti az illatos szappanokat, így hát egy okkal több, amiért lelkesen készítem őket.
Nemrég azt mondta nekem Janka lányom: "Úgy örülök, hogy szappankészítő mamám van!" :)
Egy erős motiváció, amiért szívesen használok és készítek házi készítésű szappant, a kislányom.
Régen gyakran panaszkodott, hogy csíp, fáj, viszket a feneke.
Kipróbáltunk sok mindent, amit a gyógyszertárakban ajánlottak, ilyen-olyan babaszappant, popsikrémet, de megnyugtató hatást egyikkel sem értünk el.
Aztán rátaláltam az interneten a kecsketejes szappanra, természetesen házi készítésűre, ami hamar megoldotta a problémánkat. Nem állítom, hogy azóta soha, de nagyon ritkán fordul elő, hogy a fenti problémára panaszkodna.
Ha mégis, azt hamar orvosoljuk egy kis gyógynövényes fürdővel.
Volt még egy nagyon kellemes, és igen szembetűnő mellékhatása a természetes szappannak: kislányom haja egyre szebb lett, fényesebbé, erősebb szálúvá vált.
Ő is szereti az illatos szappanokat, így hát egy okkal több, amiért lelkesen készítem őket.
Nemrég azt mondta nekem Janka lányom: "Úgy örülök, hogy szappankészítő mamám van!" :)
.
Forrás: http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/opt/a101029.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28szappan%29&s=SORT&m=110&a=rec
Ujvári Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
Népdalok és balladák (138. oldal)
Ujvári Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
Népdalok és balladák (138. oldal)
.
Tudtátok-e,
- hogy a hideg eljárással készült házi szappannak legalább 4-6 hét az érési ideje?
- hogy a szappanok az idő előrehaladtával könnyebbé válnak, mert az érés ideje után is veszítenek víztartalmukból?
- hogy a szappant 1525-től használták a férfiak borotválkozásra, és abszolút luxuscikknek számított?
- hogy a bőrradír-szappan jótékony hatását akkor fejti ki legjobban, ha testünket a nedves szappannal dörzsöljük be?
- hogy a kelták a szappant kecskefaggyúból és hamuból készítették?
- hogy egy finom kézzel készített natur szappan igazán jó kedvre deríthet? :)
Tudtátok-e,
- hogy a hideg eljárással készült házi szappannak legalább 4-6 hét az érési ideje?
- hogy a szappanok az idő előrehaladtával könnyebbé válnak, mert az érés ideje után is veszítenek víztartalmukból?
- hogy a szappant 1525-től használták a férfiak borotválkozásra, és abszolút luxuscikknek számított?
- hogy a bőrradír-szappan jótékony hatását akkor fejti ki legjobban, ha testünket a nedves szappannal dörzsöljük be?
- hogy a kelták a szappant kecskefaggyúból és hamuból készítették?
- hogy egy finom kézzel készített natur szappan igazán jó kedvre deríthet? :)
.
Már alig vártam, hogy legyen megint időm kedvenc időtöltésemre, a szappanfőzésre!
Ha ezzel foglalkozhatok, az megnyugtat, kikapcsol, feltölt energiával, újabb ötleteket ad.
A szappanfőzést nekem találták ki.
Ma ismét egy sampon szappant került ki a kezeim közül, aminek az összetevői a következők:
növényi olajok: olivaolaj, kókuszolaj, dióolaj (ennek az illata mennyei!), ricinus, repceolaj
gyógynövények: kamilla, körömvirág, csalán, kakukkfű, nyírfalevél
illóolaj: rozmaring
Holnap kiveszem a formából, és röpke 4-6 hét érési idő után már tesztelhetem is.
A szappanhoz fel nem használt gyógynövény-teát mézzel, citrommal megittam, nem volt rossz :)
Már alig vártam, hogy legyen megint időm kedvenc időtöltésemre, a szappanfőzésre!
Ha ezzel foglalkozhatok, az megnyugtat, kikapcsol, feltölt energiával, újabb ötleteket ad.
A szappanfőzést nekem találták ki.
Ma ismét egy sampon szappant került ki a kezeim közül, aminek az összetevői a következők:
növényi olajok: olivaolaj, kókuszolaj, dióolaj (ennek az illata mennyei!), ricinus, repceolaj
gyógynövények: kamilla, körömvirág, csalán, kakukkfű, nyírfalevél
illóolaj: rozmaring
Holnap kiveszem a formából, és röpke 4-6 hét érési idő után már tesztelhetem is.
A szappanhoz fel nem használt gyógynövény-teát mézzel, citrommal megittam, nem volt rossz :)
.
A negyedik szappan videó (németül):
http://www.youtube.com/watch?v=Ezi_BMn6MuE
"Palmolive verjüngt Ihr Gesicht = a Palmolive szappan megfiatalítja az arcát"
Az eddig látott szappan reklámok ígéreteiről az jut eszembe, vajon ha hasonló ígéretekkel reklámoznám a saját szappanomat, hogyan igazolnám annak valóságtartamát.
Az Egészségügyi Minisztérium jelenleg hatályban lévő rendelete szerint a kozmetikai termékeknek nem tulajdoníthatók olyan hatások, amellyel a tudományos ismeretek szerint nem rendelkeznek.
Már keresem, melyik az az összetevő, amelyikről azt állíthatnám, hogy fiatalítja az arcunkat. Ha megtaláltam, jelentkezek vele!
Persze nem gondolom, hogy a kozmetikumok önmagukban ilyen hatást érhetnek el, hogy megszépítenének, megfiatalítanának.
Kell, hogy jó minőségű táplálékokat vegyünk magunkhoz, hogy elegendő folyadékot fogyasszunk, hogy mozogjunk rendszeresen, hogy legyünk friss levegőn, hogy lazítani tudjunk, hogy jól kezeljük a stresszt, és még lehet hogy nem is soroltam fel mindent, amivel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy szép, hamvas bőrünk legyen.
No és lehetőleg örököljünk szerencsés géneket.
Ééés használjunk natúr kozmetikumokat, természetes alapanyagokból :)
Tipp (házi dezodor recept), hogy frissnek érezhessük magunkat, természetesen:
1 tk növényi olaj (pl.olíva)
1 tk kakaóvaj
1 tk méhviasz
1 tk cink-oxid
2 tk szódabikarbóna
5 csepp rozmaring illóolaj
A méhviaszt, a kakaóvajat felolvasztjuk gőz felett, összekeverjük a többi hozzávalóval, és kis tégelybe öntjük.
Kész a dezodor.
A negyedik szappan videó (németül):
http://www.youtube.com/watch?v=Ezi_BMn6MuE
"Palmolive verjüngt Ihr Gesicht = a Palmolive szappan megfiatalítja az arcát"
Az eddig látott szappan reklámok ígéreteiről az jut eszembe, vajon ha hasonló ígéretekkel reklámoznám a saját szappanomat, hogyan igazolnám annak valóságtartamát.
Az Egészségügyi Minisztérium jelenleg hatályban lévő rendelete szerint a kozmetikai termékeknek nem tulajdoníthatók olyan hatások, amellyel a tudományos ismeretek szerint nem rendelkeznek.
Már keresem, melyik az az összetevő, amelyikről azt állíthatnám, hogy fiatalítja az arcunkat. Ha megtaláltam, jelentkezek vele!
Persze nem gondolom, hogy a kozmetikumok önmagukban ilyen hatást érhetnek el, hogy megszépítenének, megfiatalítanának.
Kell, hogy jó minőségű táplálékokat vegyünk magunkhoz, hogy elegendő folyadékot fogyasszunk, hogy mozogjunk rendszeresen, hogy legyünk friss levegőn, hogy lazítani tudjunk, hogy jól kezeljük a stresszt, és még lehet hogy nem is soroltam fel mindent, amivel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy szép, hamvas bőrünk legyen.
No és lehetőleg örököljünk szerencsés géneket.
Ééés használjunk natúr kozmetikumokat, természetes alapanyagokból :)
Tipp (házi dezodor recept), hogy frissnek érezhessük magunkat, természetesen:
1 tk növényi olaj (pl.olíva)
1 tk kakaóvaj
1 tk méhviasz
1 tk cink-oxid
2 tk szódabikarbóna
5 csepp rozmaring illóolaj
A méhviaszt, a kakaóvajat felolvasztjuk gőz felett, összekeverjük a többi hozzávalóval, és kis tégelybe öntjük.
Kész a dezodor.
.
A harmadik reklám:
http://www.youtube.com/watch?v=Ix0DMnX3VT4
"Tini szappan, visszaadja a bőr szépségét, visszaadja az önbizalmat"
Ebben a reklámban már nem csak egy fizikai hatást, nem csak egy jobb, komfortosabb érzést kapunk ígéretként, mint a Nettodor szappan dezodoráló hatása, a Tini szappan már szépséget ígér, s ezáltal önbizalmat is ad.
A harmadik reklám:
http://www.youtube.com/watch?v=Ix0DMnX3VT4
"Tini szappan, visszaadja a bőr szépségét, visszaadja az önbizalmat"
Ebben a reklámban már nem csak egy fizikai hatást, nem csak egy jobb, komfortosabb érzést kapunk ígéretként, mint a Nettodor szappan dezodoráló hatása, a Tini szappan már szépséget ígér, s ezáltal önbizalmat is ad.
.
Újabb kis reklám videó:
http://www.youtube.com/watch?v=qgHKgh6d0fI
"Nettodor, a dezodoráló, szagtalanító pipereszappan"
A korábbi bejegyzésben szereplő Camea reklám még csak a szappan remek tulajdonságait hangsúlyozza.
A második reklám, a Nettodor már ígér is valamit, mégpedig a dezodoráltság érzését.
Újabb kis reklám videó:
http://www.youtube.com/watch?v=qgHKgh6d0fI
"Nettodor, a dezodoráló, szagtalanító pipereszappan"
A korábbi bejegyzésben szereplő Camea reklám még csak a szappan remek tulajdonságait hangsúlyozza.
A második reklám, a Nettodor már ígér is valamit, mégpedig a dezodoráltság érzését.
.
Hosszú évek alatt nem találtam olyan kozmetikumokat, amit elégedetten használhattam volna, ami megoldotta volna a bőr és hajproblémáimat.
Sokakhoz hasonlóan én is szívesen elhittem, amit a tévében reklámoztak az arclemosókról, krémekről, samponokról, hajvégápolókról. Egy vagyont költöttem rájuk, és még csak be se váltották a hozzá fűzött reményeimet.
Majdnem elhittem, hogy majd a használatuktól leszek olyan szépbőrű, hosszúselymeslobogóhajú, mint a reklámban szereplő hölgyek.
Mióta magam készítem a kozmetikumjaimat, azóta hiába reklámozzák a jobbnál jobb készítményeket, hiába kelletik magukat a boltok polcain vonzó csomagolásban, elégedetten sétálok el mellettük, nem hatnak rám, nem keltik fel az érdeklődésemet, vágyamat.
Felszabadító érzés, hogy tudom, otthon kutyulok magamnak olyan krémet, sampont, szappant, ami biztos az én igényeimnek felel meg.
Nem mondom, hogy már nem nézek meg egy reklámot sem...előfordul. De más szemmel nézem, mint korábban.
Kutattam utána, hogyan reklámozták anno a szappanokat, és találtam néhány retro szappanreklámot.
Íme az első:
http://www.youtube.com/watch?v=6v04v9ci-Go
"A Camea szappant lágy selymes habja, tartós illata teszi közkedveltté."
Hosszú évek alatt nem találtam olyan kozmetikumokat, amit elégedetten használhattam volna, ami megoldotta volna a bőr és hajproblémáimat.
Sokakhoz hasonlóan én is szívesen elhittem, amit a tévében reklámoztak az arclemosókról, krémekről, samponokról, hajvégápolókról. Egy vagyont költöttem rájuk, és még csak be se váltották a hozzá fűzött reményeimet.
Majdnem elhittem, hogy majd a használatuktól leszek olyan szépbőrű, hosszúselymeslobogóhajú, mint a reklámban szereplő hölgyek.
Mióta magam készítem a kozmetikumjaimat, azóta hiába reklámozzák a jobbnál jobb készítményeket, hiába kelletik magukat a boltok polcain vonzó csomagolásban, elégedetten sétálok el mellettük, nem hatnak rám, nem keltik fel az érdeklődésemet, vágyamat.
Felszabadító érzés, hogy tudom, otthon kutyulok magamnak olyan krémet, sampont, szappant, ami biztos az én igényeimnek felel meg.
Nem mondom, hogy már nem nézek meg egy reklámot sem...előfordul. De más szemmel nézem, mint korábban.
Kutattam utána, hogyan reklámozták anno a szappanokat, és találtam néhány retro szappanreklámot.
Íme az első:
http://www.youtube.com/watch?v=6v04v9ci-Go
"A Camea szappant lágy selymes habja, tartós illata teszi közkedveltté."
.
Nemrég kezembe akadt a Szabó Ervin könyvtárban JUHÁSZ KATALIN "Meg is mosakodjál" című néprajzi témájú könyve, amiben a szerző a 20. század magyar népi tisztálkodási szokásairól ír. Ebből szeretnék most itt idézni, a szappanokra vonatkozó fejezetből.
A szappant otthon főzték, tél végén, kora tavasszal, disznóvágások után. A marhafaggyúból lehetett a legjobb szappant főzni, de többnyire mindenféle zsiradékot megmentettek: a birkafaggyút, a szegényebbek az avas, paprikás zsírt is, pedig az sokkal roszabb minőséget eredményezett.
A szappanfőzéshez a legtöbb asszony jól értett, de minden faluban voltak ismert specialisták, akik másnak is szívesen főztek, bár szappant a vásárban is lehetett venni. A házi szappanból többféle minőség is volt. A marhafaggyúval vagy disznózsiradékból készült finomabb fehér háziszappant az arc és a törzs lemosására, a szappanfőzésből maradt lúgból főzött barna lúgszappant láb és haj mosására használták. Szabolcsban lófaggyúból, növényi olajból, sőt hamisításképpen krumpliból is készítettek szappant. A friss szappant száraz, szellős helyen, a padláson, a tartalék darabokat pedig a kamrában tárolták. A háziszappan használata általánosnak tekinthető egészen az 1950-es évek végéig, azonban az első világháború után szinte minden háznál akadt már egy darabka finom "bóti szappany" is, amelyet gyakorlatilag csak ünnepi alkalmakra, illetve előkelőbb vendégek számára tartogattak.
A "szagos szappanyt" szappantartóban a szekrény tetején, vagy a ruhás szekrényben tartották. Az éppen használt közönséges szappannak szappantartóban, tálkában, esetleg anélkül a mosdóállvány szélén volt a helye.
Nemrég kezembe akadt a Szabó Ervin könyvtárban JUHÁSZ KATALIN "Meg is mosakodjál" című néprajzi témájú könyve, amiben a szerző a 20. század magyar népi tisztálkodási szokásairól ír. Ebből szeretnék most itt idézni, a szappanokra vonatkozó fejezetből.
A szappant otthon főzték, tél végén, kora tavasszal, disznóvágások után. A marhafaggyúból lehetett a legjobb szappant főzni, de többnyire mindenféle zsiradékot megmentettek: a birkafaggyút, a szegényebbek az avas, paprikás zsírt is, pedig az sokkal roszabb minőséget eredményezett.
A szappanfőzéshez a legtöbb asszony jól értett, de minden faluban voltak ismert specialisták, akik másnak is szívesen főztek, bár szappant a vásárban is lehetett venni. A házi szappanból többféle minőség is volt. A marhafaggyúval vagy disznózsiradékból készült finomabb fehér háziszappant az arc és a törzs lemosására, a szappanfőzésből maradt lúgból főzött barna lúgszappant láb és haj mosására használták. Szabolcsban lófaggyúból, növényi olajból, sőt hamisításképpen krumpliból is készítettek szappant. A friss szappant száraz, szellős helyen, a padláson, a tartalék darabokat pedig a kamrában tárolták. A háziszappan használata általánosnak tekinthető egészen az 1950-es évek végéig, azonban az első világháború után szinte minden háznál akadt már egy darabka finom "bóti szappany" is, amelyet gyakorlatilag csak ünnepi alkalmakra, illetve előkelőbb vendégek számára tartogattak.
A "szagos szappanyt" szappantartóban a szekrény tetején, vagy a ruhás szekrényben tartották. Az éppen használt közönséges szappannak szappantartóban, tálkában, esetleg anélkül a mosdóállvány szélén volt a helye.
.
2 hete készült el a szappan, még nem telt le az érési idő.
2 hete készült el a szappan, még nem telt le az érési idő.
De türelmetlenségem nem hagyta, hogy ki ne próbáljam :)
És mondhatom, az első hajmosás vele beváltotta reményeimet. Jól habzott, és puha lett tőle a hajam
(anélkül, hogy ecettel öblítettem volna le).
(anélkül, hogy ecettel öblítettem volna le).
Az összetevői:
olivaolaj, kókuszolaj, ricinusolaj, nagyon sok henna, citromfű illóolaj.
Ha már hajmosás, akkor íme egy hajápolós tipp:
Fejbőr viszketés, korpásodás, hajhullás ellen meg lehet próbálni tinktúrát készíteni a következőképpen:
2-2 teáskanál szárított csalánt, kamillát, körömvirágot, kakukkfüvet, nyírfalevelet zárható üvegbe teszünk. Leöntjük alkohollal úgy, hogy a növényeket ellepje (én vodkát használtam tiszta alkohol helyett), és lezárjuk az üveget. Minden nap összerázzuk egy kicsit, és 2 hét múlva leszűrjük. Naponta, vagy minden hajmosás előtt-után finoman a fejbőrünkbe masszírozzuk a saját készítésű hajszeszt. A bátrabbak meg is kóstolhatják :)
.
Egy fotózás után az egyik tökéletesnek gondolt szappanomat kinagyítva nézegettem a számítógépen, és döbbenten láttam, hogy a felszíne foltos, göcsörtös. Mire egy jó barátom azt mondta, épp ez benne a szép, hogy nem tökéletes, mert látszik rajta, hogy kézzel készült.
Gyakran idézem ezt az emlékezetembe, ha túl kritikusan vizsgálom a műveimet. Hogy csak rusztikusak, egyediek :)
Persze ez nem jelenti azt, hogy ne törekednék arra, hogy jobbat, szebbet alkossak.
Abban hiszek, hogy ha valamit szeretünk csinálni, abba beletesszük szívünket-lelkünket, és abból csak valami jó dolog születhet.
Hát én belefőzöm a szappanjaimba szívem-lelkem.
Akárhogy is sikerülnek, tele vannak szeretettel :)
Mert adni szeretnék vele.
Egy fotózás után az egyik tökéletesnek gondolt szappanomat kinagyítva nézegettem a számítógépen, és döbbenten láttam, hogy a felszíne foltos, göcsörtös. Mire egy jó barátom azt mondta, épp ez benne a szép, hogy nem tökéletes, mert látszik rajta, hogy kézzel készült.
Gyakran idézem ezt az emlékezetembe, ha túl kritikusan vizsgálom a műveimet. Hogy csak rusztikusak, egyediek :)
Persze ez nem jelenti azt, hogy ne törekednék arra, hogy jobbat, szebbet alkossak.
Abban hiszek, hogy ha valamit szeretünk csinálni, abba beletesszük szívünket-lelkünket, és abból csak valami jó dolog születhet.
Hát én belefőzöm a szappanjaimba szívem-lelkem.
Akárhogy is sikerülnek, tele vannak szeretettel :)
Mert adni szeretnék vele.
.
Egy ideje azt veszem észre, hogy a konyhámban a polcon egyre több és többféle gyógynövény sorakozik.
sokat kell még róluk tanuljak, melyik mire való pontosan. Olvasom a Maria Treben könyvet, ha valamire gyógyírt keresek, vagy a bükki füvesember, Gyuri bácsi gyűjteményét.
Emlékszem, hogy gyerekkoromban nagymamám kínálgatta nekünk a gyógyteákat, ha valami bajunk volt, kezünkbe nyomta a saját készítésű körömvirágkenőcsét, ajánlgatta, hogy sebre, meg még más egyébre milyen jó is ez! Mi meg legyintettünk anyukámmal, és gyanúsan méregettük a furcsa állagú kencét. Eltettük, de sose használtuk. Így voltunk a gyógyteákkal is.
Pár év eltelt azóta, és most bújom az írásokat, amik a természetes gyógymódokról tanítanak.
Néha mesélek a nagymamámnak a gyógyfüvekről, melyikről mit tapasztaltam. Tetszik, hogy olyan sokféleképpen használhatom őket:
teát főzhetek belőlük, italnak is kellemes és mellette gyógyír mindenféle nyavalyára,
fürdőt készíthetek belőlük, ami szintén gyógyít, felfrissít vagy ellazít,
szirupként is használhatom őket,
szappanokba, krémekbe, mindenféle kozmetikumokba keverve kiváló alapanyagként szolgálnak.
Az illatukat kellemesebbnek érzem már bármiféle drága parfümnél :)
Egy ideje azt veszem észre, hogy a konyhámban a polcon egyre több és többféle gyógynövény sorakozik.
sokat kell még róluk tanuljak, melyik mire való pontosan. Olvasom a Maria Treben könyvet, ha valamire gyógyírt keresek, vagy a bükki füvesember, Gyuri bácsi gyűjteményét.
a kép forrása: http://www.derkleinegarten.de/
Emlékszem, hogy gyerekkoromban nagymamám kínálgatta nekünk a gyógyteákat, ha valami bajunk volt, kezünkbe nyomta a saját készítésű körömvirágkenőcsét, ajánlgatta, hogy sebre, meg még más egyébre milyen jó is ez! Mi meg legyintettünk anyukámmal, és gyanúsan méregettük a furcsa állagú kencét. Eltettük, de sose használtuk. Így voltunk a gyógyteákkal is.
Pár év eltelt azóta, és most bújom az írásokat, amik a természetes gyógymódokról tanítanak.
Néha mesélek a nagymamámnak a gyógyfüvekről, melyikről mit tapasztaltam. Tetszik, hogy olyan sokféleképpen használhatom őket:
teát főzhetek belőlük, italnak is kellemes és mellette gyógyír mindenféle nyavalyára,
fürdőt készíthetek belőlük, ami szintén gyógyít, felfrissít vagy ellazít,
szirupként is használhatom őket,
szappanokba, krémekbe, mindenféle kozmetikumokba keverve kiváló alapanyagként szolgálnak.
Az illatukat kellemesebbnek érzem már bármiféle drága parfümnél :)
.
Valamelyik igen, valamelyik nem.
De így van ez a bolti tusfürdőkkel is, nem igaz?
És ha már szárít, akkor engem inkább a natúr, természetes szappan szárítson, mintsem a szintetikus anyagokkal teli :)
Mint minden, ez is egyénileg különböző lehet, kinek melyik összetevőt kedveli jobban a bőre, melyik szárítja, melyik ápolja. Ezt mindenkinek magának kell megtapasztalnia.
Az erős bőrszárazságot, az ekcémás tüneteket a natúr szappan, a benne lévő növények, gyümölcsök önmagában nem szüntetik meg. Egyéb ápolásra, krémezésre ezek mellett is szükség van.
De lehet, hogy valakinek elegendő egy ápoló házi szappan használata, és mellette nincs szüksége mindennapos testápolóra.
Az én bőrömet a narancs és citrom levével készült, sok olívaolajat tartalmazó szappanom szárította legkevésbé, vagyis nem szárította :)
Legújabb kísérletem egy magas henna-tartalmú, és egy sokgyógynövényes szappan, ami reményiem szerint épp a száraz, érzékeny bőrre lesz jótékony hatással.
Pár hét múlva, ha elkészült, és megérett, beszámolok a tapasztalatokról!
Szárazság ellen egy tipp:
Érdemes megpróbálni, hogy fürdés/zuhanyozás előtt bekenjük magunkat pár csepp levendula illóolajjal összekevert olívaolajjal, és csak vízzel mossuk át a testünket (semmi szappan,vagy tusfürdő!)
Törülközés után finom, puha lesz a bőrünk (és klassz csúszós olajos a kádunk, hihi :))
Valamelyik igen, valamelyik nem.
De így van ez a bolti tusfürdőkkel is, nem igaz?
És ha már szárít, akkor engem inkább a natúr, természetes szappan szárítson, mintsem a szintetikus anyagokkal teli :)
Mint minden, ez is egyénileg különböző lehet, kinek melyik összetevőt kedveli jobban a bőre, melyik szárítja, melyik ápolja. Ezt mindenkinek magának kell megtapasztalnia.
Az erős bőrszárazságot, az ekcémás tüneteket a natúr szappan, a benne lévő növények, gyümölcsök önmagában nem szüntetik meg. Egyéb ápolásra, krémezésre ezek mellett is szükség van.
De lehet, hogy valakinek elegendő egy ápoló házi szappan használata, és mellette nincs szüksége mindennapos testápolóra.
Az én bőrömet a narancs és citrom levével készült, sok olívaolajat tartalmazó szappanom szárította legkevésbé, vagyis nem szárította :)
Legújabb kísérletem egy magas henna-tartalmú, és egy sokgyógynövényes szappan, ami reményiem szerint épp a száraz, érzékeny bőrre lesz jótékony hatással.
Pár hét múlva, ha elkészült, és megérett, beszámolok a tapasztalatokról!
Szárazság ellen egy tipp:
Érdemes megpróbálni, hogy fürdés/zuhanyozás előtt bekenjük magunkat pár csepp levendula illóolajjal összekevert olívaolajjal, és csak vízzel mossuk át a testünket (semmi szappan,vagy tusfürdő!)
Törülközés után finom, puha lesz a bőrünk (és klassz csúszós olajos a kádunk, hihi :))
.
Hogy milyen hatással vannak ránk az illatok?
A Parfüm című könyv szerint bármit elérhetünk a megfelelő illat birtokában.
Felcsigázott a regény...Vajon ez tényleg így igaz?
Lehet tudatosan irányítani az illatokkal érzelmeket, befolyásolni a környezetünket?
Egyik nagy kedvencem a CITROMFŰOLAJ. Azt írják, ennek nyugtató hatása van. Legújabb kedvencem a KUBEBA illóolaj. Stresszoldó hatású. Ennek is van egy citromhoz hasonlatos illata, de engem leginkább mégis gyerekkorom zselés szaloncukrára emlékeztet. Nagy édességrajongóként ezt előszeretettel keverem az arckrémembe, testápolómba :) Szintén toplistás nálam a LEVENDULA. Ez is relaxáló. Nagy vágyam, hogy egyszer egy levendula mező közepén heverészek, onnan kémlelem a bárányfelhőket, és magamba szívom a finom virágillatot. Mondjuk Provance-ban. Ettől közelebb, Pannonhalmán is van levendula ültetvény, sőt az apátságnak van egy illóolaj lepárlója. Tavaly szerettem volna megnézni, hogyan készítik itt az illóolajat, és telefonon azzal bíztattak, hamarosan lesz erre mód, hogy az arra kíváncsiak betekintsenek az előállítás műhelytitkaiba.
Szappanjaimat is mindig illóolajokkal illatosítom.
Az illata (is) élménnyé teszi a mosakodást, megnyugtat, felfrissít, számomra része a testápolásnak.
Megfigyeltem másokat is, hogy ha szappant vesznek a kezükbe egy üzletben, vagy akár nálam, azt rögtön megszagolják. A látvány, a külcsín után talán a második legfontosabb benyomás, ami alapján eldől, tetszik-e nekünk a szappan. Hogy mennyire ösztönös ez a szagolgatás, arra egy jó példa, hogy egy ismerősnél natúr szappanokat nézegettünk, beszélgettünk az összetevőiről, és a szappan készítője mondta, hogy illatanyagot nem tartalmaznak a szappanok. És bár az információt megkaptuk, hogy nem illatosak, mégis gondolkodás nélkül, reflexszerűen az orrunkhoz emeltük mindet, és megszagoltuk. Aztán jót mosolyogtunk magunkon :)
Hogy milyen hatással vannak ránk az illatok?
A Parfüm című könyv szerint bármit elérhetünk a megfelelő illat birtokában.
Felcsigázott a regény...Vajon ez tényleg így igaz?
Lehet tudatosan irányítani az illatokkal érzelmeket, befolyásolni a környezetünket?
Egyik nagy kedvencem a CITROMFŰOLAJ. Azt írják, ennek nyugtató hatása van. Legújabb kedvencem a KUBEBA illóolaj. Stresszoldó hatású. Ennek is van egy citromhoz hasonlatos illata, de engem leginkább mégis gyerekkorom zselés szaloncukrára emlékeztet. Nagy édességrajongóként ezt előszeretettel keverem az arckrémembe, testápolómba :) Szintén toplistás nálam a LEVENDULA. Ez is relaxáló. Nagy vágyam, hogy egyszer egy levendula mező közepén heverészek, onnan kémlelem a bárányfelhőket, és magamba szívom a finom virágillatot. Mondjuk Provance-ban. Ettől közelebb, Pannonhalmán is van levendula ültetvény, sőt az apátságnak van egy illóolaj lepárlója. Tavaly szerettem volna megnézni, hogyan készítik itt az illóolajat, és telefonon azzal bíztattak, hamarosan lesz erre mód, hogy az arra kíváncsiak betekintsenek az előállítás műhelytitkaiba.
Szappanjaimat is mindig illóolajokkal illatosítom.
Az illata (is) élménnyé teszi a mosakodást, megnyugtat, felfrissít, számomra része a testápolásnak.
Megfigyeltem másokat is, hogy ha szappant vesznek a kezükbe egy üzletben, vagy akár nálam, azt rögtön megszagolják. A látvány, a külcsín után talán a második legfontosabb benyomás, ami alapján eldől, tetszik-e nekünk a szappan. Hogy mennyire ösztönös ez a szagolgatás, arra egy jó példa, hogy egy ismerősnél natúr szappanokat nézegettünk, beszélgettünk az összetevőiről, és a szappan készítője mondta, hogy illatanyagot nem tartalmaznak a szappanok. És bár az információt megkaptuk, hogy nem illatosak, mégis gondolkodás nélkül, reflexszerűen az orrunkhoz emeltük mindet, és megszagoltuk. Aztán jót mosolyogtunk magunkon :)
.
Merthogy a szappanjaim egytől egyik kocka alakúak. Mert ez tetszik.
Hátránya, hogy először szokatlan érzés volt vele mosakodni, hát nem ehhez a formához vagyunk szokva.
De egy-két alkalom után belesimul a tenyerembe, megszoktam, megszerettem.
Előnye, hogy a kocka szappan remekül mutat a kád szélén,
és kellő mennyiség felhalmozása esetén akár tornyot is lehet belőlük építeni :)
Merthogy a szappanjaim egytől egyik kocka alakúak. Mert ez tetszik.
Hátránya, hogy először szokatlan érzés volt vele mosakodni, hát nem ehhez a formához vagyunk szokva.
De egy-két alkalom után belesimul a tenyerembe, megszoktam, megszerettem.
Előnye, hogy a kocka szappan remekül mutat a kád szélén,
és kellő mennyiség felhalmozása esetén akár tornyot is lehet belőlük építeni :)
.
A szólás-mondás az amerikai kultúrkörből származik, ahol valaha előfordult, hogy szülők, akik gyermekeiket el akarták rettenteni az illetlen, csúnya szavak használatától, szappannal mosták ki a gyermek száját.
De valószínűleg inkább fenyegetés volt ez, mint valóság. (forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/Seife)
Olyan viszont valóban létezik, hogy fogszappan.
Furcsán hangzik így elsőre, de találtam néhányat az internetes webshopokban.
Bevallom egyszer én is próbáltam ilyet kreálni, hogy kiválthassam vele a bolti fogkrémet.
Növényi szappanból, szódabikarbónából, menta illóolajból, sztívia növényi édesítőszerrel.
Háát olyan volt, mintha szappant ennék, tehát én már mostam ki a számat szappannal :) Pár napig mostam vele fogat,
utána letettem róla.
De nem adom fel, keresem a tökéletes fogkrém receptet.
A szólás-mondás az amerikai kultúrkörből származik, ahol valaha előfordult, hogy szülők, akik gyermekeiket el akarták rettenteni az illetlen, csúnya szavak használatától, szappannal mosták ki a gyermek száját.
De valószínűleg inkább fenyegetés volt ez, mint valóság. (forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/Seife)
Olyan viszont valóban létezik, hogy fogszappan.
Furcsán hangzik így elsőre, de találtam néhányat az internetes webshopokban.
Bevallom egyszer én is próbáltam ilyet kreálni, hogy kiválthassam vele a bolti fogkrémet.
Növényi szappanból, szódabikarbónából, menta illóolajból, sztívia növényi édesítőszerrel.
Háát olyan volt, mintha szappant ennék, tehát én már mostam ki a számat szappannal :) Pár napig mostam vele fogat,
utána letettem róla.
De nem adom fel, keresem a tökéletes fogkrém receptet.
.
Ma a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban jártam. Egy nagyon kedves muzeológus hölgy megmutatta nekem a múzeum miniszappan-gyűjteményét.
A szappanokat egy idős házaspár gyűjtötte össze utazásai során, szállodákból, a világ minden részéről.
Vannak itt szappanok Németországból, Franciaországból, Spanyolországból, Olaszországból, Jugoszláviából, az
Egyesült Államokból, Mexikóból, Kanadából, Indiából, Kolumbiából, és még sorolhatnám, ha feljegyeztem volna :)
No ezeket a mini szappanokat a gyűjtő hölgy a múzeumra hagyta örökségül.
Kiállítva még nem voltak, de én abban a szerencsében részesülhettem, hogy megnézhettem, lefotózhattam őket.
Megcsodáltam a csomagolásukat, a feliratukat. Kerestem, hátha találok rajtuk utalást az összetevőkre, de azt sajnos nem leltem.
Illatukat szagolgattam, és a legjobban egy indiai szappan illata fogott meg.
Kedves élmény volt, hogy egy múzeum kulisszái mögé bekukkanthattam, egy muzeológus irodájában, csodaszép régi tárgyak között egy nagy dobozt kaptam a kezembe, annak teljes szappan tartalmát kipakolhattam, nézegethetem, közben a földszinti színházteremből egy koncert hangjai szűrődtek át hozzánk...
Különleges hangulata volt ennek a látogatásnak :)
http://www.mkvm.hu/
Ma a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban jártam. Egy nagyon kedves muzeológus hölgy megmutatta nekem a múzeum miniszappan-gyűjteményét.
A szappanokat egy idős házaspár gyűjtötte össze utazásai során, szállodákból, a világ minden részéről.
Vannak itt szappanok Németországból, Franciaországból, Spanyolországból, Olaszországból, Jugoszláviából, az
Egyesült Államokból, Mexikóból, Kanadából, Indiából, Kolumbiából, és még sorolhatnám, ha feljegyeztem volna :)
No ezeket a mini szappanokat a gyűjtő hölgy a múzeumra hagyta örökségül.
Kiállítva még nem voltak, de én abban a szerencsében részesülhettem, hogy megnézhettem, lefotózhattam őket.
Megcsodáltam a csomagolásukat, a feliratukat. Kerestem, hátha találok rajtuk utalást az összetevőkre, de azt sajnos nem leltem.
Illatukat szagolgattam, és a legjobban egy indiai szappan illata fogott meg.
Kedves élmény volt, hogy egy múzeum kulisszái mögé bekukkanthattam, egy muzeológus irodájában, csodaszép régi tárgyak között egy nagy dobozt kaptam a kezembe, annak teljes szappan tartalmát kipakolhattam, nézegethetem, közben a földszinti színházteremből egy koncert hangjai szűrődtek át hozzánk...
Különleges hangulata volt ennek a látogatásnak :)
http://www.mkvm.hu/
.
Az úgynevezett elszappanosodás egy kémiai folyamat, amit már a kőkorszakban is felfedeztek:
a szabadban sütött állat húsáról a zsiradék a hamura csöppent, amit aztán átnedvesített az eső, így keletkezett egy szappanszerű anyag.
A legrégebbi - szappankészítésről szóló - utalást egy 4500 éves sumér ékírásos táblán találták.
A sumérok felfedezték, hogy a növényi hamunak lúgosító hatása van. A szappankészítéshez szükséges fahamut datolyapálmából és fenyőfából nyerték, majd azt olajokkal keverték össze.
Az így készített első szappanokat nem tisztításra használták, hanem inkább sebek gyógyítására.
Később ruhákat is mostak vele.
A szappan szélesebb körű felhasználása csak később következett.
A rómaiaknál, germánoknál, galloknál sem testápolásra szolgált, hanem hajrögzítőként.
Csak a 2. századtól lett a szappan testápoló szer. Ekkor az állaga még folyékony volt.
Kr. u. 700 körül sikerült az araboknak a szappanöntés művészetét odáig fejleszteni, hogy megalkották az első szilárd szappant, aminek alapja az olivaolaj volt.
A 8. századtól terjedt el ez a szappankészítési technika Aleppo-ból (Szíria), majd eljutott Nyugat-Európába is, Spanyolországba, Franciaországba, Olaszországba. A szappan értékes kereskedelmi áruvá vált.
A szappanokat elkezdték növényi kivonatokkal is illatosítani, és megjelent a finom toilett szappan (ami elérhetetlen drágaságnak számított).
A 16. századtól a férfiak a szappant borotválkozásra használták.
A késő középkorban a szappanfőzők nehéz helyzetbe kerültek: a pestis terjedésének idején kerülték a víz és a szappan használatát, mert úgy tartották, hogy épp ez terjeszti a baktériumok terjedését. Féltek a víztől, és elegendőnek tartották mosakodás helyett az öltözék cserélését (amit a szegényebbek nem engedhettek meg maguknak). Egészen a 18. századig azon a véleményen voltak még az orvosok is, hogy a víz és a levegő árt a testnek, s ezek kártékony hatásától a ruházat és a púder véd meg.
Csak a 19. században változott meg ez a vélekedés, és nőtt meg a kereslet a szappan iránt.
Ekkor a rendszeres tisztálkodás már "modern"-nek számított.
Nem tartott sokáig, és megindult a szappan, mint tisztító-és mosakodószer tömeges termelése, használata.
Forrás: http://alepp.de/geschichte.php
Az úgynevezett elszappanosodás egy kémiai folyamat, amit már a kőkorszakban is felfedeztek:
a szabadban sütött állat húsáról a zsiradék a hamura csöppent, amit aztán átnedvesített az eső, így keletkezett egy szappanszerű anyag.
A legrégebbi - szappankészítésről szóló - utalást egy 4500 éves sumér ékírásos táblán találták.
A sumérok felfedezték, hogy a növényi hamunak lúgosító hatása van. A szappankészítéshez szükséges fahamut datolyapálmából és fenyőfából nyerték, majd azt olajokkal keverték össze.
Az így készített első szappanokat nem tisztításra használták, hanem inkább sebek gyógyítására.
Később ruhákat is mostak vele.
A szappan szélesebb körű felhasználása csak később következett.
A rómaiaknál, germánoknál, galloknál sem testápolásra szolgált, hanem hajrögzítőként.
Csak a 2. századtól lett a szappan testápoló szer. Ekkor az állaga még folyékony volt.
Kr. u. 700 körül sikerült az araboknak a szappanöntés művészetét odáig fejleszteni, hogy megalkották az első szilárd szappant, aminek alapja az olivaolaj volt.
A 8. századtól terjedt el ez a szappankészítési technika Aleppo-ból (Szíria), majd eljutott Nyugat-Európába is, Spanyolországba, Franciaországba, Olaszországba. A szappan értékes kereskedelmi áruvá vált.
A szappanokat elkezdték növényi kivonatokkal is illatosítani, és megjelent a finom toilett szappan (ami elérhetetlen drágaságnak számított).
A 16. századtól a férfiak a szappant borotválkozásra használták.
A késő középkorban a szappanfőzők nehéz helyzetbe kerültek: a pestis terjedésének idején kerülték a víz és a szappan használatát, mert úgy tartották, hogy épp ez terjeszti a baktériumok terjedését. Féltek a víztől, és elegendőnek tartották mosakodás helyett az öltözék cserélését (amit a szegényebbek nem engedhettek meg maguknak). Egészen a 18. századig azon a véleményen voltak még az orvosok is, hogy a víz és a levegő árt a testnek, s ezek kártékony hatásától a ruházat és a púder véd meg.
Csak a 19. században változott meg ez a vélekedés, és nőtt meg a kereslet a szappan iránt.
Ekkor a rendszeres tisztálkodás már "modern"-nek számított.
Nem tartott sokáig, és megindult a szappan, mint tisztító-és mosakodószer tömeges termelése, használata.
Forrás: http://alepp.de/geschichte.php
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)